szerda, szeptember 01, 2004

Heaven Street Seven: Dél-Amerika

Menten fegyverhez nyúlok, ha meghallom a "kultúra" szót
az a nő, aki kikészített, oly kultúrált vót
... még azt sem várta meg, hogy a placcról kimenjek,
máris szembejött valami ficsúr

Vajon erőltessek-e kultúrmosolyt ábrázatomra,
vagy hagyjam magam felrobbanni, mint egy plasztikbomba?
A legjobb lesz, ha felteszem a kedvenc lemezem
és szívszakadva énekelem, hogy:

"Fiam, maga kifogta Délamerikát,
egy ilyen kislánnyal csuppa derrű a világ"

Mitsoda szörnyű vircsaft, ezt mondják majd,
a Família meg úgy megvigasztal, hogy ugrom a Dunába
Bár lenne penzióm meg egy kis jachtom a Genfi tón,
odamenekülnék

Micsoda fess udvarló, Önnek való épp e legény!!
Ezt mondták régen róla, de ma szegény, szerencsétlen flótás,
elvették az nótás kedvét

Brrutális majális,
megbánja a halál is
Rendet rakok,
akárki hozzám szól,
én nemtom mi lesz,
de amit teszek, azt nem teszi zsebre senki,
az egyszer fixx

Nincsenek megjegyzések: