Lovasi András: Jó voltam eddig (Meneküljetek)

Jó voltam eddig, így visszanézve
Nem sok mindennek múlt rajtam a vége
Minek hősködni, bottal böködni
Az alvó lényeges szívét

Annyi minden kérdezteti
Rajtam keresztül, miért nem veri
Senki az asztalt, hogy, hogyha meghalt,
Többet minket nem lát?

Mi vagyunk a kövek a gyerek aki dobálta veled
A vizek a hegyek, ahol mindenki szeret
Növények gépek emberi lények
A szeretett részek untig elégek
A nap ahogy föl-le giccses de bejön
Mint ahogy az állat ha ő öl vagy ölöm
A filmek a furcsák a könyvek az ének
A kertek a padlás a fészkek a fények
A furulya mikor kértelek Isten
Hogy furulyázz ha te vagy köszönöm innen
Az eged a kékje a tészta széle
Hogy álmomban öltem, de aztán mégse
Lakások helyek ahol akármi lehet
Repülés helyett érkező kezek
Halak a vízben, borok az agyban,
Füvek az ágyban, szarok rá hogy van
ezen kívül is egy csomó minden
Van, mikor ingyen, de más fontos nincsen -
van, mikor ingyen, de más fontos nincsen.

De még a gyerekkor, az ajtók
Iszonyú barkók, kedves a tv,
Pisiszag, WC,
A WC-ben aktok, a lábközi vackok
Amitől izgalmasabbnak hattok
Hát legyetek boldogog ti hülye állatok
A maradék erdő ölén
Aki már meghalt, annak már mindegy,
De ti ne haljatok meg hülyén.
A kilőtt nyilak gazdátlansága,
Az eltalált szívek lebénult tánca
Az elpusztult idő bebarnult szárnya
A por ami csapkodás után, marad utána
Meneküljetek!

Ha kitaláltad, hogy mitől féljünk
Mondd meg nekünk, már nem is reméltünk,
Csak riogattuk a többi embert,
Hogy élniük kell egy jó darabig, mert
Bár itt élesbe érvek jönnek,
De nem igazán lett ettől sem könnyebb nekem
Párat kipróbáltam aztán legyintettem és beláttam

Ha igazat mondasz, azt végig unják
Ha feldíszíted, azt jól megdugják
Sokan vannak, barátkoznak,
a disznóimnak csalánt hoznak.
Unom őket és ők is unják,
Vagy a csalánoktól olyan furcsák,
Vagy biztos jó sok disznót esznek
És ettől ők is disznók lesznek.
Hazudoznak, ha megszeretnek,
És szánalmasak, ha elélveznek.
Gyakorlatilag mindnek lőttek,
Hiába lövetik le később őket.
De mégis azért az jó ebben,
Hogy kíváncsi vagyok vajon lesz-e
Végbélrákom vagy szívgyógyszerem,
Unokáim, meg a többi ilyen dolog
Ami azt mutatja, hogy éltem,
S minden úgy lett-e amitől féltem.